Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szerelemre hangolva

2010.01.03

Hűvös a hajnali szél, mely végre

Veled a karjaimban ér,

Ködös táj, álmos hajók a Dunán,

Vad volt a tűzvihar, mely szívünkön sepert át.

 

Szerelemre hangolva,

Mától szívünk egy ütemre dobban,

Szerelemre hangolva,

Mától életünk szép lesz, így egybefonódva.

 

Rég vártuk, hogy így legyen,

Szenvedtünk soká, de most megtörtént hirtelen,

Csak szemedbe nézek, s látom a csillogást,

Semmiért nem cserélném, másnak sosem adnám.