Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szavak

2010.01.21

A szavak, melyek fülünkbe csengnek,

Olykor örömöt, olykor bánatot a szívünkbe csennek,

Ezernyi színes üveggolyók,

Lelkünkbe oly sebesen gurulók.

 

Simogató, bársonyosan jól csengő szavak,

Melyek rózsaszirmot hullajtanak,

Igaz szavak, vagy hazugok, őszinték, mélyek,

Melyeket meghallván már örökké belénk égnek.

 

Olykor ostorcsapása egyenlő a szóval,

Nem kényeztetnek csengő jóval, bókkal,

Jégeső fagyos cseppjei,

Kőtengernek éles kövei..

 

Fájón, mind lelkünkbe vájnak,

És ugyan emlékké válnak, de

Örökkön-örökké fájnak.