Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Reggeli kétség

2010.01.28

 

 Álmosan keltem fel az ágyból,

Csodálkozva nézek ki szobám ablakából,

Egy fa áll az udvarunk közepén,

Ő is oly magányos, mint én.

 

Nézem csak szüntelen, hosszú perceken át,

Megbolondultam, vagy képzelet szülte oda a fát?

Gyerekkorom rég elmúlt, felnőtté váltam,

De azt a fát még sohasem láttam.

 

Kérdem én magamtól, mi ez a jelenség,

Képzelet, vagy valós kép, valós jelentés?

Még mindig nem tértem magamhoz a fától,

Kimegyek a kertbe, megnézem, csak képzeltem, vagy

egy égi jelet kaptam valaki mástól?