Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tél

2010.01.28

 

Van, aki azt mondja, a tél a legszebb évszak,
Forog az időkerék, mint sorozatban az új, s újabb évad,
Új szín költözik a falura, a közeli rétre,
Hol kismadár tipeg, mintha eleséget keresgélne.

Nincs ezzel egyedül, sok a kuruzsló,
Manapság mifelénk a szegénység a kulcsszó,
Mindegy az a mindenható mágiának,
Ki igaz, s Ki hamis,
A kártyajátékban mindig előkerül
A piszkos lap is.

Itt a tél, száll ezernyi hókristály,
A szürke, mindent befedő porra, üde hó szállt,
Márvány borítja lépted útját,
A vonat, a busz sem éppen úgy jár..

Ezért is hurrog a nép,
Panasztól zeng a szürke ég,
Népítélet születik, nincs mese, a
BKV sztrájkot, jobb, ha beszüntetik.

Vámpírrá változó, dühös emberek
lepik el az utcát,
S így lábukat, kezüket törve hívják
mentők tucatját.

A szellemiség olykor-olykor
eléggé korlátolt,
De nem a tél hibája, mit e
gyilkos kor kiváltott.